Polgári lakás. De mi is az?
Polgári lakás. De mi is az?
Olvassuk, halljuk. Voltunk is benne. De pontosan mit is jelent? E szöveg szerzője évtizedekig élt polgári lakásban. És a leírt szavak nem is tudják átadni az ún. feelinget. De próbáljuk meg.
A polgári lakás fogalma összetett. Kívülről befelé haladva egy meghatározott építészeti stílushoz és életérzéshez kapcsolódik. Leginkább belvárosi, történelmi épületekben találhatóak, és olyan sajátos hangulatot árasztanak, amelyet az új építésű ingatlanok ritkán tudnak visszaadni.
(Fotó: Major Kata - We Love Budapest)
A polgári lakásokat általában a 19. század végén és a 20. század elején épült bérházakban találjuk, főleg városi központokban, például: Budapest: Andrássy út, Belváros-Lipótváros (V. ker.), Újlipótváros, Terézváros, Palotanegyed (VIII. ker.), Bartók Béla út környéke, vidéken talán Szeged, Pécs, Győr belvárosa. Kialakulásának történelmi okait most e helyen nem bontjuk ki.
Jellemzőik a vastag téglafalak, stabil szerkezet, díszes homlokzatok, szobrászati elemek, műemléki vagy műemlék-jellegű épületek, Belvárosi vagy villanegyedi elhelyezkedés. Az épületekre jellemző a függőfolyosó (gang), melyről nyílnak a lakások, de ide néznek egyes ablakok is. A lépcsőházban találhatunk kovácsolt vas elemeke, rácsokat, Zsolnay-csempés falakat, stukkókat, márványt, néhol még szobrokat is. Amennyiben van kert, akkor akár szökőkutat is.
Általában 2-5 emelet magas épületek a jellemzőek, és van egy ún. félemelet. Érdekesség, hogy a félemelet teljes értékű szinteket jelölt, az elnevezések célja a jogszabályok kikerülése volt. Ahol például a jogszabály három emeletben szabta meg a beépíthetőséget, mivel a földszint, magasföldszint és a félemelet nem számított valódi szintnek, valójában egy akár öt-hatszintes házat is fel lehetett húzni.
A patinás polgári lakások egyik legfontosabb jellemzője a térérzet. Akár 5-6 szobájával, 3,5–4,5 méteres belmagasságával teljesen más térérzetet ad, mint a modern lakások 2,6–2,8 méteres magassága. Nagy nyílászárók, impozáns kétszárnyú ajtók, óriási ablakok, amelyek sok természetes fényt engednek be. A szobák tágasak, szalon, dolgozószoba, ebédlő és nagy hálószobák a jellemzőek. És a cselédszoba. Ezen lakások tulajdonosai nagypolgárok, gazdag kereskedők, értelmiségiek, művészek, akiknek alkalmazott cselédei a bejárat melletti kis szobában voltak elszállásolva.
A polgári lakások értékét és karakterét a bennük található eredeti vagy korhű részletek adják, a stukkók, díszes mennyezeti rozetta, a kétszárnyú, kazettás fa ajtók, halszálkás vagy mozaik parketta (sokszor eredeti tölgyfa), régi cserépkályha vagy kandalló. A polgári lakás nemcsak egy ingatlan típust, hanem egy életstílust is jelentett. Lakóinak társadalmi helyzete miatt a tágas szobák, nagypolgári bútorok, könyvtárszobák és reprezentatív terek elengedhetetlenek voltak.
Sajnálatosan az ‘50-es években ezeket a hatalmas lakásokat - néha barbár módon - szétszabdalták. E sorok írója egy olyan lakásban élt, melynek hatalmas fürdőszobáját is kettéválasztották. Így a meglévő boltív egy fal mögött folytatódott. A szomszédban.
A mai trend szerint a klasszikus polgári lakások sokszor modern elemekkel vegyítve újulnak meg – például egy régi halszálkás parketta mellé modern konyhát vagy loft stílusú bútorokat raknak.
A patinás polgári lakások mindig keresettek – főleg belvárosi elhelyezkedésük és egyediségük miatt. Műemlék jellege miatt értékállóak, presztízsértékük magas (luxus lakásként is eladhatók), befektetésnek kiválóak (rövid és hosszú távú bérbeadásra).
Hajdu Kati tollából
Hozzászólások (0)